6.rész_

*Harry szemszöge

Reggel 9-kor ébredhettem. Rosszul aludtam. Rossz kedvem is volt. De ezt az érzést egyből felváltotta az izgatottság és jókedv. Hogy miért? Mert ma találkozom valakivel. Valakivel, aki fontos. Valakivel, akit szeretek. És sajnos nem csak én, a hallottak szerint.

Gyorsan kikászálódtam az ágyamból, levettem a pólóm és az orrom elé emeltem. Mélyen beszívtam Liz illatfoszlányait, majd leraktam a ruhadarabot. A szekrényből kivettem egy farmert és egy fehér V-nyakú pólót.
(Harry így nézett ki, legalábbis a pólóban :D ~blogíró)


Leszaladtam a lépcsőn, egyenesen a konyhába. Meglepetésemre mindenki ott volt. Még Daniella is.

*Liz szemszöge

Valamikor felébredtem. Nem törődtem semmivel, csak boldog voltam. Mert ma találkozom valakivel. Valakivel, aki fontos. Valakivel, akit szeretek. Sajnos a rajongók is így gondolkodnak. És ez zavar.
Magamon hagytam mindent, lementem a konyhába, ittam egy kávét, és kényelmesen elhelyezkedtem az egyik széken. Bekapcsoltam a TV-t, amit a konyhából is látni lehetett. Szerencsére éppen az egyik kedvenc sorozatom ment, szóval elvoltam egy darabig.

*Harry szemszöge

Tényleg meglepett. Dani. Itt. Egy konyhában Liam-mel. Azt hittem utálják egymást. De nem egészen így viselkedtek.
- LIAAAAAM - nyávogott az egyetlen lány a házban.
- Mi az? - mosolygott Liam. Nyálasan. Tehát mű volt.
- Éhes vagyok. Hozz nekem müzlit.
- Egy pillanat. - láttam, hogy forgatja a szemét. Tehát nem véletlenül van itt Dani. Szívességet tesz.
Még egy darabig néztem, ahogy nyalják egymást, aztán felmentem, fogat mostam és Twitteren olvasgattam a híreket.
Háromnegyed 11-kor lementem, szóltam nekik, hogy indulhatunk. Sajnálatomra a macskánk is akart jönni. Pedig pont ettől tartottam. Hogy Liz megismeri ezt a boszorkát. De jó!
Mindegy is. Legalább találkozhatom egy számomra értékes lánnyal. És ez a legfontosabb...
Pont 11-kor már ott ültünk a kávézónkban. Szerencsére nem kellett sokat várnunk.


*Liz szemszöge

Fél óráig ülhettem egy helyben, amikor ránéztem az órára. Lefagytam. Negyed 11 volt. Felálltam, a poharat bevágtam a mosogatóba (szerencsére nem tört el), és a fürdőbe rohantam. Amilyen gyorsan csak tudtam, letusoltam, hajat és fogat mostam. Maratont fürödtem, szerintem. :D
Mire mindennel kész lettem - a hajamat felkötöttem, kikerestem egy jó kék farmert megint fehér fölsővel - már 50 volt. Még szerencse, hogy a pláza csak 6 percre van innen. Kocsival.
Szét üvöltöttem a fejemet, mindenhol kerestem, de nem találtam anyát. Aztán végül arra vetemedtem, hogy elfutok odáig. Végül így lett.

Életemben másodjára izzadtam ennyire. Izzadtam, mert futottam, izzadtam, mert izgultam. De meglepetésemre beértem. És már ott vártak. Amikor észrevettek, maguk felé intettek, hogy menjek oda.
Mindenki feleslegesen bemutatkozott, mint annak idején Harry.