19.rész_A koncert - Pt. 6

Az állam leesett. Hogy lehet valakinek ekkora pofája? A fiúk, Katie-vel és Dani-val az élen elszörnyedve nézték a dolgot, megértem őket. A többi rajongó csak ujjongott.
Undort éreztem. Hogy a falkavezér szája hozzáér... inkább nem is gondolok erre.
Észbe kaptam, megkerültem az asztalt, majd a csaj mellé léptem. Megszorítottam a vállát, belekarmoltam és ellöktem Harry-től. Felvisított, rám nézett, úgy, mint aki bosszút tervel.
Hátralépett egy kicsit, feltűrte a pólójának az ujját és nekem jött. Az ökle keményen belefúródott az állkapcsomba. Szóval bokszol, vagy ilyesmi, de jó.
Hátratántorodtam, vérző arcomat szorongattam. Nagyon fájt. De eszembe jutott, mit művelt az előbb.
A könnyek csak úgy patakzottak, összekeveredtek a karmazsin vörös véremmel, majd lecsurogtak a gyönyörű fehér kőre. Lenéztem, a nyomát vizsgálgattam, növekvő haraggal.
Utálatom tárgyára emeltem tekintetemet, utolsó pillantás a többiekre, és bunyó.

Nekifutásból ráugrottam, a földre borultunk, előnyben én: rajta ültem, egyik kezemmel a haját húztam, a másikkal meg próbáltam ott ütni, ahol csak tudtam. A csaj gondolom csak simogatásnak érezte az egészet, mert nem vágott fájdalmas képet.
És már megint... senki nem csinál semmit. Nem értem. Egy kicsit lelassultam, erőtlen ütéseket produkáltam. Egyre jobban kezdtem elfáradni, de dühöm annál inkább nőtt. Hirtelen megint erőre kaptam, de hiába: most a lábam szenvedett. Észre sem vettem, de a lány kimászott alólam és erőteljesen a térdemre taposott. *reccs*
Törést hallottam, reméltem, csak a műkörme volt az. De nem hiszem, mert iszonyatosan fájt!
Újra sírni kezdtem, elterültem a hideg kövön.

Hallottam, hogy valaki üt valakit. Erősen. Megfordultam, és azt láttam, ahogy Dani nagyobbnál nagyobb jobbosokat ad a rajongónak. Kicsit elmosolyodtam, de a fájdalomtól lehervadt a mosoly, és egy szörnyű grimasz váltotta le.

*Harry szemszöge

Liz csak ütötte és ütötte, de mind hiába. Nem volt olyan erős, mint hitte. Mint hittük.
Az az őrült rajongó lelökte magáról, felállt és a térdére taposott. Liz fájdalmasan a lába után kapott, sírt, rázkódott egy helyben.
Dani átvette a búnyót, addig verte a másik lányt, ameddig el nem terült.

Odafutottunk Liz-hez, letérdeltem és átöleltem. A biztonságiak elvitték a rajongókat, szóval már nem volt akkora a gond.
Mentőt hívtunk, az autogramosztást pedig elhagytuk.

A kórházban megállapították, hogy Liz eltörte a térdét, az álla meg egy merő zúzódás. Sosem hittem volna, hogy egy lány ennyi mindenen keresztül fog menni, csak miattam.

Kapott egy csinos gipszet a lábára, és már mehettünk is. Persze a lelkünkre kötötték, hogy egész nap a szobájában lesz. Bármit megteszek, csak legyen jobban.
Az orvosoktól elbúcsúztunk, beszálltunk az autóba és Disneyland felé vettük az irányt. Liz az ölemben feküdt, egyik lábát kinyújtva, a másikat felhúzva.
Csöndesen meredt ki az ablakon, az esős tájat kémlelte. Minden egyes szívdobbanását éreztem. Láttam, ahogy egy könnycsepp nedvesedik a szemében. Gyorsan letöröltem, adtam neki egy puszit és magamhoz öleltem.